18. Egalizálás, alámetszés

Betűtervezési alapok

Egalizálás, alámetszés

Az egalizálás tudománya mélyre ható tudást ad a betűkről. Ennek ellenére most mégis felejtsük el az egalizálást és töltsük mással az időnket. Sokkal fontosabb például hogy megfelelően közöljük a betűinket. A páronkénti egalizálás, optikai kérdésekre ad technikai választ. Egyszerűbben: ha egy bizonyos betűt egy másik betű követ akkor erre az egy párra jellemző betüközt adunk a betűpárnak. Ez a térköz különbözhet a betűtípus alap betüközétől (jobboldali oldaltávolsága az első betűnek + a baloldali oldaltávolsága a második betűvel) A különbözet negatív és pozitív is lehet; bizonyos kombinációkhoz több térközt adhatunk, másokhoz kevesebbet. Egy ilyen egalizált pár, könnyen hozzáadható a digitális betűtípusokhoz.

Néhány esteben viszont szükséges és elkerülhetetlen az egalizálás. Amikor egy vezális ‚A‘-t egy ‚v‘ minuszkula követi, akkor túl nagy nyomatlan teret kapunk, amit a betűtípus közölésével nem tudunk kiküszöbölni, mivel így más betűkombinációknál a szűkebb térköz rosszul vagy nem is működne. A páronkénti egalizálás segítségével kiküszöbölhetjük ezt a problémát (lásd az ábrát). Az ábrán olyan példát mutatunk be, amelyen negatív páronkénti egalizálást használtunk: csökkentettük a teret. De el tudjuk képzelni, hogy ugyanez hogy néz ki pozitív páronkénti egalizálás esetén, például, ha az ‚f‘ betűt egy zárójel követi: ‚f)‘. Több térköz szükséges, hogy elkerüljük a betűk torlódását és átfedését.

Előző

Következő

Tartalomjegyzék

1. Azonos méretet mindennek
2. Betű terminológia – szakkifejezések
3. Folytonos formák
4. Kalligráf eredet
5. Egalizálás
6. Fekete vs. fehér
7. Dőlt vs. kurzív
8. Egy mindenkiért
9. Olvashatóság
10. Arányok
11. Kis kapitálisok
12. Dísz, kacskaringókkal díszített betűk (swash caps)
13. Középmagasság
14. Kövér szöveg
15. Vázlatok digitalizálása
16. Másol, beilleszt?
17. Formák kiegyensúlyozása
18. Egalizálás, alámetszés
19. Ligaturák