7. Dőlt vs. kurzív

Betűtervezési alapok

Dőlt vs. kurzív

Egy antikva (álló normál) betű lehet is dőlt (van dőlésszöge) és egy kurzív betű is lehet függőleges tengelyű (akár mint az antikva). Tyűha!

Nem a dőlészög határozza meg a betű antikva vagy kurzív mivoltát, hanem a szerkesztés módja. A könnyebb megértés érdekében tekints a négy ‚n‘ betűre az ábrán. Ahogy várható, az első egy római antikva. Sőt a második is! Igaz nem teljesen függőleges a tengelye, de szerkesztése alapján római. Dőlt (slanted) római. A harmadik pedig kurzívnak tűnhet, de alapjába véve nem különbözik a másodiktól, csak egy picit lenyestek a talpaiból.

Hasonlítsuk össze az első három betűt a negyedikkel, mert az igazi kurzív. A nagy különbség amt felfedezhetünk az szerkesztésük módja. Az első három külön tollvonásokból áll, míg a kurzív a toll felemelése nélkül íródott. Ez azért alakult ki mert a rómaiak ezt a változatot használták gyorsabb íráshoz. A toll felemelése nélkül ugyan nem olyan szép betűket írtak, de gyorsabban haladtak. Ez a különbség a római és a kurzív betűk között, nem a dőlésszög maga.

Történelmi szempontból elég sok magyarázatot lehet adni az italic és kurzív közötti különbségre, de amit mi mindig jónak találtunk az az, hogy az italic funkciót jelöl, a kurzív pedig szerkesztési módot. Gyakorlatilag bármilyen betű használható kurzívként, nem is kell hogy dőlésszöge legyen. Ha egy betűcsalád egy római és egy italic tagból áll, az italicot sok féle képpen lehet megszerkeszteni. A harmadik ‚n‘ valószínüleg tökéletesen megfelelne ebbe a betűcsaládba. De ne felejtsük, hogy az italic név nem mindig kurzív betűt takar. (hamis kurzív)

Előző

Következő

Tartalomjegyzék

1. Azonos méretet mindennek
2. Betű terminológia – szakkifejezések
3. Folytonos formák
4. Kalligráf eredet
5. Egalizálás
6. Fekete vs. fehér
7. Dőlt vs. kurzív
8. Egy mindenkiért
9. Olvashatóság
10. Arányok
11. Kis kapitálisok
12. Dísz, kacskaringókkal díszített betűk (swash caps)
13. Középmagasság
14. Kövér szöveg
15. Vázlatok digitalizálása
16. Másol, beilleszt?
17. Formák kiegyensúlyozása
18. Egalizálás, alámetszés
19. Ligaturák