Szóval a BKV-nál még az első kapavágások sem történtek meg ezügyben, mikor Kecskeméten már GPS-es kocsik futottak. Egészen pontosan tavaly december óta a helyi üzletág szinte összes kocsijában (kb. 55 darab) van GPS vevő, ami a jármű aktuális pozícióját figyelembevéve lépteti a megállókat a színes LCD TV-ken, amik a buszokon vannak, valamint indítja a hangos utastájékoztatást. Azonban ez így leírva szép, gyakorlatban már más a helyzet.

Én a táblázást nem tartom rossz ötletnek egy olyan városban, mint Budapest, ahol 1 kocsi általában 1 járatot csinál. A tábla az éjjel-nappal olvasható (megfelelő világítás mellett persze) és ha normális anyagból van csinálva, akkor kicsi a meghibásodás esélye. Hátránya, hogy cseréléséhez a sofőrnek fel kell állnia, és hátra kell mennie, illetve egyes jóindulatú emberek feszegetik, lopkodják a táblákat a buszokról, illetve kapargatják a hátfalukra nyomtatott megállólistát.

A digitális kijelzők (FOK-GYEM, Buse, Autocom, kb. ezek futnak nálatok Pesten) előnye, hogy dinamikusan lehet vele viszonylatot kiíratni. Hátrányuk (főleg a rossz minőségű FOK-GYEM-nek), hogy a hazai útviszonyok mellett hamar szétrázódik a kijelző, beragadnak a pixelek. Pont ezért ezeknek a kijelzőknek jelentősen több a szervízigénye, mint a tábláknak, hiszen ott vesznek betűmatricát és pótolják a hiányzó karaktereket, ha valaki lekaparná. Ráadásul a rengeteg változás miatt sokszor a vezérlőprogramok frissítése is elmarad (ilyenkor látni olyat, hogy ezer éve megszűnt végállomások vannak kiírva a relációra, meg olyan megállókat is bemond a járat, amit már rég nem érint).

A megoldás az lenne, ha a rengeteg utastájékoztató rendszert összevonnák és egységesítenék. Erre a legjobb megoldás a Volvo 7700A csuklósokban levő Vultron vezérlő + Buse kijelző párosítás lenne, ami viszonylag elterjedt Magyarországon, és mivel már kezeltem, ezért tudom, hogy nem túl bonyolult a kezelése.

Érdekességként említeném meg, hogy a buszokon látható iránytábla (középen viszonylatszám, mellette indulási és érkezési végállomás, illetve körjárat esetén két oldalt azonos végállomás) darabja 1200 Forintba kerül, és 1 buszra ugye 3 darab kell minimum (szélvédőhöz, oldalt a táblatartóba, illetve hátra). Na most korábban ezeket a táblákat vastag lemezekből készítették, és a szándékos rongálásokat leszámítva tartósak voltak. De amióta új vállalkozó csinálja őket, azóta ugyanezen árért ócska műanyaglemezből vannak, könnyen törnek és deformálódnak.

Ezt jelezték már több soron a nagy kék felé, erre a válasz az volt, hogy sajnos erre van pénz, szokják meg. Ilyen rugalmasság mellett sajnos az egyébként kiváló és támogatnivaló ötleted megvalósulása évekig is eltarthat.

Tegnap a 18-as villamoson énekelve “jelezte” a sofőr a következő megállók neveit, és vidám volt tőle mindenki. Van ilyen is :)

Netman, üdv a blogon!