Irástörténet 1-2

Újra egy tantárgy ami nem arról szól mint aminek elnevezték :) Viccet félretéve, először féltem, hogy őskori ókori írásokról fogunk tanulni és egyáltalán az irásbeliség evolúciójáról. Később megnyugodtam, mert kiderült, hogy Guttenbergtől kezdve vesszük végig az írástörténetet. Mesterünk Kiss László tipográfus, akiről már két óra után is bizton állíthatóm, nagyon sokat fogok tanulni.
Az első óra úgy kezdődött, hogy László bejött egy hatalmas sport táskányi könyvvel és kipakolta. Aztán szépen végigvette, hogy mit miért érdemes forgatni (ha 30-40könyv nem volt, akkor egy se). Közben szóba kerültek könytervezéseel kapcsolatos tipográfiai és technikai kérdések. Kötések, élmetszés, könyvgerinc, előzék, kötészeti anyagok stb. Ezekből is hozott be László mintákat, úgyhogy gyorsan jegyzeteltük is a cégneveket, URL-eket :) Aztán kitért a papírokra (nagyon sok mintát hozott be - például Schneider, Gmund, Zanders -) és végig hasznos gondolatokkal kísérte a bemutatót. Nyomatékosította, hogy szép könyv/nyomtatvány csak akkor készülhet, ha minden eleme, része gondolosan meg lett tervezve, az anyagok ki lettek választva. Azóta néhány papír forgalmazóval felvettem és kapcsolatot és várom a papírmintákat. László említette még ez első és jelenleg egyetlen digitálsi ofszet gépet kis hazánkban. Valamikor azt hiszem ki is fogom próbálni…
A második órán rátértünk a tananyagra. A félév nem vizsgával zárul, hanem ezt kiváltandó egy tanulmányt kell írnunk egy általunk kiválasztott betűtípusról. A következő szempontok szerint:
- a tervező és a betűmetsző cég bemutatása
- a betűcsalád változatai, karakterkészlete
- a tizes felosztás szerinti osztályba sorolása
- formai jellemzői, egyedi sajátosságai
- felhasználási lehetőségei
- illusztrált példa
- pozitív és negatív felhasználás példák bemutatása
Én kapásból a kedvencemre gondoltam, a Frutigerre, de sajnos az előző évfolyam által választott betűcsaládok nem választhatók. Így most gondolkozom, hogy mit válasszak, de nem írom ide, mert mint kiderült csoporttársaim is olvassák blogot :)
Az órán aztán szó volt még a Kódexekről, egy kis könyvkritikával fűszerezve és Guttenberg munkásságáról.
Információk
- Published:
- 11.07.07 / 8am
- Kategóriák:
- typosuli
7 megjegyzés
Ugorj a megjegyzés mezőhöz | comments rss [?] | trackback uri [?]Sztem egy ilyen jó betűt, mint a Frutiger nehéz rosszul alkalmazni, max, ha mondjuk Helveticával keveri az ember.
Én inkább valami randa betűt választanék, aminek majd´ minden felhasználási területe gáz, de azért mégis lehet jól is használni. Az Algiers/Algerian fonttal jártam így, mindig behánytam tőle, de egyszer egy tea csomagoláson annyira jó volt, hogy nem is hittem a szememnek.
Nem tudod véletlenül megmutatni? Érdekelne.
Ez a betű bennem is rossz érzéseket vált ki, viszont tisztán emlékszem életemben először az Algeriannal kapcsolatban halottam azt hogy “egalizálás”. Talán 10-12 éves lehettem amikor a grundfoci csapatunknak feliratos mezt csináltattunk és Wordben válogattuk a betűket, hogy mivel szedjük a “RAVEFALU” csapatnevet. Pont a fent említett betűtípusra esett a választás, mentünk is a szitázóhoz. Ő világosított fel, hogy Word elcseszi és nem “vágja alá” pl a AV párost. Megmaradt bennem azóta is ez a sztori :)
Sajnos nem. Bécsben van egy Julius Meinl kőgazdagok és lottónyertesek részére és ott szerénykedett. (Na én se vásárolni voltam ott, hanem csomagoló anyagokat nézni [mint egy ipari kém] :o)))) Barna nátron kartondobozka volt és sötétbarna nyomás. Többre sajna nem emlékszem.
Azt hiszem erről van szó:
http://www.cafe-tasse.com
Lehet itthon is kapni, a termék igen jó, bár a betűvel kapcsolatban engem annyira nem győzött meg, de együtt az arculat stílusos, és működőképes.
Jó, hát valóban nem a világ legjobb arculata, de azt mondom, hogy itt, ezen a csomagoláson teljesen a helyén van az Algerian betű, amire ezelőtt nem is mertem volna gondolni sem, hogy egyáltalán ilyen létezhet. :o)
http://www.cafe-tasse.com/en/ProductsFamily/2-21/app.rvb
Már válaszottam betűtípust, veszélytelen leskelődő vagyok :) Az Algiers-szel kapcsolatban az jutott eszembe, hogy ez is azok közé a fontok közé tartozik amiknek nem ismertem a történetét vagy azt kifejezetten mihez, mire tervezték és egy vállrándítással (ha csak az egyiket rándítom az egy “l”…?) elintéztem. A közelebbi tapogatózás után rendszerint sokat változik a véleményem, de ezzel valamiért nem tudtam megbarátkozni, bár a csomagolás tényleg szép. Kicsit az a benyomásom, valahogy “megörökölték” és most próbálják kihozni belőle a legtöbbet.
Én is maszekban már elintéztem a betűválasztást. (Az Officina családra esett a választás.)
De most hogy írod, utánanézek az Algeriannak és itt írok egy rövid összefoglalót :)
Van véleményed?
Be kell jelenkezned hogy megjegyzést írhass.