Meta

Mai betűbemutatónkon a Meta betűcsaládról lesz szó. Méghozzá annak apropóján, hogy hosszú előkészület után végre megjelent a Meta serif változata.

A humanista sans-serif változatot Erik Spiekermann tervezte 1984-ben a Német Szövetségi Posta (Deutsche Bundespost) megbízásából, de nem került felhasználásra. Jól olvasható, széles körben használható, ugyanakkor kis méretben is jól működő (például bélyegeken) betűnek készült. A terveket 1989-ben digitalizálta majd három változattal bővítette Just van Rossum. 1991 és 98 között tovább bővült a család, az újabb vastagságokon kívül görög (2007) és cirill (2001) változatai is elkészültek.

Most kiegészült a Meta Serif (természetesen opentype) változatával is. Erik Spiekermann már régóta tervezte kibővíteni a családot, de saját bevallása szerint nem nagyon jött össze neki: ‘I kept sketching it, but it sucked.’ Eközben persze több betűtípus is kijött a keze alól: FF Info, ITC Officina Display, FF Meta Headline, FF Unit stb.

Erik pár éve beszélt először Christian Schwartzal a Meta Serifről, aztán a századfordulón az egyetem után Christian csatlakozott a berlini Meta Designhoz.

Christian olyan tehetséges mint Jonathan (Hoefler) és Tobias (Frere-Jones), annyi történelmi tudása van mint az öreg grafikusoknak, és technikailag is legmagasabb szinten van. Rendkívül termékeny akár legyen szó címbetűkről, corporate betűkről vagy jól működő szövegbetűkről - így Spiekerman

Számos megrendelésen együtt dolgoztak Spiekermannal, így tervezték meg a vállalati betűit például a Boschnak, vagy a német államvasútaknak (DB).

Az együttműködésükből született betűcsaládok tervezése alapjában három lépcsőből áll. Először Erik durva vázlatait és rajzait átküldi Christiannak, vagy egyszerűen csak összeülnek és megbeszélik hogy milyen legyen: “egy picit ilyen, egy kevesett abból, de semmiképp se legyen amolyan”. Ennek alapján Christian összeállít mintaszövegeket amihez Erik megjegyzéseket fűz és változásokat skiccel.

Ezután Christian megrajzolja a komplett alap ábécét, mint a további fejlődés alapját. Ekkor rögzítik a föbb paramétereket és tulajdonságokat úgy mint: kontraszt, szélességek, vastagságok, középmagasság, speciális jellegzetességek, jellegzetes karakterformák: végződések, betűszemek. Megvizsgálják milyen betűvastagságok jöhetnek szóba, ezután Christian kiszerkeszti a legvékonyabb és a legvastagabb metszetet, esetleg sokféle vastagságnál a közepén is egyet. Újabb mintákon megvizsgálják az eredményt és bizonyos részleteken javítanak, jó részleteket pedig véglegesítik. Ezt mind csak egy alap betűkészleten, kerning nélkül, szép egalizálással.

Amint ezek a részletek rögzítettek, Christián kiegészíti a alap ábécét, számokra, speciális karakterekre és megrajzolja a teljes két szélső vastagságot. Ezek segítségével interpolálják a köztes vastagságokat. Ehhez Python szkriptet és Erik Blokland Superpolatorát használják. Ebben a fázisban gyakran külső tervezők segítségét is igénybe veszik.

A Meta Serif-en egy harmadik designer is közeműködött. 2006 szeptemberében “találta” meg Spiekerman a tehetséges Kris Sowersby-t (írtam róla már a typoblogban). Ellentétben az eddigi kooperácis tervezési munkákon már korai stádiumban kapcsolódtak be a közreműködők, így egész érdekes feladat volt megtalálniuk a közös formát. Mindketten skicceltek és pár napnyi eggyütműködés után sikerült egy 50/50 százalékos közös formát találni. Kris egy egészen slab serif szerű talapas változatott tervezett, míg Christian inkább növelte a betűvastagságok kontrasztját és az antikvák felé fordult. A slab szerif változat közelebb állt ahhoz az állásponthoz amiben korábban Erik és Christian megegyezett, de az alap gondolat az volt amiért végül antikva született, hogy az FF Unithoz úgyis készül egy igazi “egyptienne” slab serif változat, ami adott esetben majd jól keverhető lesz a mostani antikvával kiegészülő Meta családdal.

Ezeket a részleteket az ATypI liszaboni konferenciáján beszélték át, utána pedig ennek megfelelően újrarajzolták a teljes ábécét. Lassan kezdett “hihetővé” válni a design, kicsit magazin betűssé. Volt benne egyfajta melegség ugyanakkor komolyság is, mint például a The Economist kenyérbetűjének. Látszott, hogy jól használható corporate és magazin betűnek is, ezért Erikék terveztek hozzá különleges jeleket (kis háromszögek, körzeket, egyszerű ornamensek) amik jól működhetnek magazin környezetben.

Az év elején eldöntötték, hogy több változat kell mint a Book és a Bold. Gondolkodtak egy Medium, Semibold változaton is kiemelésekhez, széljegyzetekhez, alcímekhez. Christian szerint az európai magazinok mindig szükségesnek találják ezeket a változatokat, például magazin tervezők inverz feliratokhoz akár fotókon is használják a vastagabb változatokat. A mediumot nem is volt nehéz a Superpolatorral megtervezni, ami egyben a kerninget is interpolálja… Christian és Kris szerettek volna egy black változatot is, de Erik szerint ez nem működött. Mégis kitartottak ötletük mellett: ” Egyik reggel arra keltem - így Christian -, hogy rajzolok pár Black betűt Krisnek, és az a meglepetés fogadott, hogy amíg aludtam Kris megrajzolta a teljes kis és nagybetűs sort.” Folytatták a munkát, változtattak a kontraszton, és így már Eriknek is megfeleltek a Black változatok.

Végig fontos szempont maradt a tervezésnél, hogy a végén a legjobban tudjon együttműködni a sans párjával az új változat. Ugyanakkor nem olyan stílusos egyedi betűt akartak mint amilyen a Meta sans, hanem egy jól olvasható serif betűt, ami jól működik a Metával. Semmiképp sem akartak egy seriffel “felszerelt” sans Metát. Hogy jól együttműködjenek, szinkronba hozták a két betű vonalvastagságait és tracking beállításait, hogy semmit ne kelljen állítgatni manuálisan, ha együtt együtt akarja valaki használni a két betűt.

Forrás:
Fontshop